Útmutató a végrehajtási eljáráshoz III. rész – Hatósági átutalási megbízás

Dr. Hegedüs-Lénárd Erika

Az előző cikkben átvettük a letiltás szabályait, most pedig a hatósági átutalási megbízás bemutatására fog sor kerülni. Ezen intézkedéseket a gyakorlatban sokszor összekeverik az adósok, így jelen cikk vállalása, hogy érthető módon elhatárolja e két jogintézményt egymástól.

Az első és legfontosabb szabály a hatósági átutalási megbízás esetén az, hogy ha a végrehajtható okirat tartalmazza az adós pénzforgalmi számlájának adatait, vagy egyéb módon rendelkezésre áll ez az információ (példának okáért adós más ügyéből ismert az), a végrehajtó a végrehajtható okirat kézhezvételét követő 2 munkanapon belül mérlegelés nélkül kiadja a megbízást, 5 munkanapon belül pedig postai úton kézbesíti a végrehajtható okiratot az adósnak. A befolyt összeget csak a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított 15 nap elteltét követően lehet kifizetni/elszámolni.

Láthatjuk tehát, hogy a letiltással ellentétben az inkasszó kiadására akár az érkeztetést követően azonnal is sor kerülhet, amennyiben rendelkezésre áll a szükséges információ.

A levonás teljesítésére nézve főszabályként a végrehajtási törvény azt mondja ki, hogy a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személy adóst megillető pénzösszeg teljes összegben végrehajtás alá vonható. A hatósági átutalási megbízás esetén – a letiltással ellentétben – a törvény nem tesz különbséget az egyes jogcímeken befolyt összegek között, azokat egységes számlapénzként kezeli. Így fordulhat elő az, hogy például a családi pótlék, vagy egyes letiltás szerint mentes összegekre is ki fog terjedni az inkasszó hatálya.

A hatósági átutalási megbízásnál 35 napig kerül korlátozásra a számlatulajdonos fizetési számlája feletti rendelkezési jog. Ezen idő alatt például nem tud átutalási megbízást adni, illetve nem tud készpénz kivéttel élni. Azonban nem a teljes számlapénz kerül végrehajtás alá, hisz a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 79/A. §-ának (2)-(3) bekezdései meghatározzák a levonás során alkalmazandó értéksávot.

Ha közelebbről megnézzük a hivatkozott jogszabály helyet, akkor láthatjuk, hogy a természetes személyt megillető összeg tekintetében az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének (jelenleg 28.500,- Ft) négyszerese feletti összeg (azaz 114.000,-Ft feletti rész) korlátlanul végrehajtás alá vonható, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá. (Vht. 79/A. § (1) bek.)

Példával szemléltetve, ha a hatósági átutalási megbízás ideje alatt (35 nap) 95 000 forint érkezik az adós számlájára, akkor abból 28 500 forint mentes és a felette levő rész 50%-a vonható végrehajtás alá, tehát (95 000-28 500) = 66 500 forint 50%-a vonható végrehajtás alá. Tehát 66 500/2=33 250 vonható le és 61 750 forint marad az adós számláján.

Amennyiben a hatósági átutalási megbízás ideje alatt (35 nap) 165 000 forint érkezik az adós számlájára, úgy abból a 114 000 forint feletti összeg, tehát 51 000 (165 000-114 000) forint korlátlanul végrehajtás alá vonható. Továbbá a 28 500 és a 114 000 forint közötti rész 50%-a, tehát (114 000-28 500)/2=42 750 forint is végrehajtás alá vonható. Tehát 165 000 forintból végrehajtás alá vonható (51 000+42 750) 93 750 forint és 71 250 forint marad mentesen a hatósági átutalási megbízással végrehajtás alá vont bankszámlán. (idézet: Gyovai Márk / Wopera Zsuzsa Kézikönyv a bírósági végrehajtás foganatosításához)

Ha adós egyszerre több pénzintézetnél is rendelkezik bankszámlaszámmal, akkor valamennyi bankszámlaszámon nyilvántartott összeget együttesen kell figyelembe venni a mentességi szabályok alkalmazásakor.

Előfordulhat olyan eset is, amikor a hatósági átutalási megbízás kiadásakor a megjelölt fizetési számlán kezelt összeg nem, vagy csak részben fedezi a követelés összegét. Ilyenkor a pénzforgalmi szolgáltató a teljesítést kiterjeszti a további fizetésiszámla-szerződés, illetve betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján kezelt, adóst megillető összegre is. 

A kiterjesztést az alábbi kizáró sorrend szerint kell elvégezni:

1. Mindenekelőtt a pénzforgalmi számlán kezelt összeget kell levonni.
2. Ennek hiányában a pénzforgalmi számlán betétszerződés alapján kezelt összeg jön szóba,
3. ha az első 2 pont alá eső vagyontárgy nincs, úgy a fizetésiszámla-szerződés alapján kezelt összeget kell alapul venni,
4. majd a betétszerződés alapján elhelyezett összeg, ha azt a hitelintézet a fizetésiszámla-szerződés szabályainak megfelelően kezeli,
5. legvégül pedig a takarékbetét-szerződés alapján elhelyezett összeg, ha azt a hitelintézet a fizetésiszámla-szerződés szabályainak megfelelően kezeli. (Ilyen lehet például a gépjármű takarékbetét könyv.)

Ezeken felül továbbá szempontokat is alkalmazni kell a levonás teljesítésekor:

1. Először a forintos számlákra, majd a külföldi pénznemben kezelt összegre kell alkalmazni a végrehajtást.
2. Előbb az alacsonyabb kamatozású betétösszegeket, majd ezt követően a magasabb kamatozású betétösszegeket kell lefogni.
3. Az azonos kamatozású betétösszegek közül előbb a korábban lekötött betétösszegeket, majd ezt követően a később lekötött betétösszegeket kell végrehajtás alá vonni.

A hétköznapokban nem ritka az az eset, amikor egy bankszámlaszámnak több tulajdonosa van, akik közül csak az egyik tulajdonos az adós. A Vht. 79/C. §-ának (1) bekezdése azt mondja ki, hogy a pénzforgalmi szolgáltatónál több számlatulajdonos tulajdonában álló számlán kezelt pénzösszeg bármelyik számlatulajdonossal szemben fennálló követelés fejében teljes egészében végrehajtás alá vonható. Tehát a társtulajdonos végrehajtással értintett bankszámlaszámára érkezett jövedelme is végrehajtható.

A végrehajtónak a számla megterheléséről – a pénzforgalmi szolgáltató által közölt értesítési cím alapján – haladéktalanul értesíteni kell a nem adós számlatulajdonost, akinek lehetősége van – a számláról leemelt, őt illető pénzösszegek visszafizetése iránt – a végrehajtást kérő ellen igénypert indítani.

Az inkasszóval összefüggésben azt is érdemes még megjegyezni, hogy a végrehajtást kérő kérelmére az ismételten, akár folyamatosan is kiadható. Annak sincsen elvi akadálya, hogy a végrehajtó a letiltást és a hatósági átutalási megbízást egymás mellett párhuzamosan alkalmazza. Ezt az álláspontot erősítik meg Kézikönyv a bírósági végrehajtás foganatosításához szóló szakirodalom írói is.

„A hatósági átutalási megbízás kiadása a fokozatosság elvének első lépcsőjét jelenti. A végrehajtó nem mérlegelheti, hogy a hatósági átutalási megbízást kiadja-e, vagy sem. „A Vht. 7. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a pénzügyi végrehajtást meg kell kísérelni a hagyományos foglalkoztatási jogviszonyok, azaz a munkaviszonyból elért jövedelem mellett is.” (Miskolci Városi Bíróság 0501-5.Vh.1350/2012/13. számú határozatának indokolásából). Ez az első „érdemi” végrehajtási cselekmény az ügyekben. Pusztán az a tény, hogy adósnak több olyan ügye van, melyben a letiltás már kiadásra került, nem jogosítja fel a végrehajtót, hogy az adós újonnan érkezett ügyében a hatósági átutalási megbízás kiadását mellőzze.”

Ezek voltak a hatósági átutalási megbízás általános szabályai, most pedig nézzük meg az intézkedésre vonatkozó speciális rendelkezéseket, valamint a letiltással közös vonásait.

A pénzintézetnek – akárcsak a munkáltatónak – szigorú együttműködési és tájékoztatási kötelezettsége van a végrehajtó irányába. Amennyiben a megbízás teljesítése a törvény által meghatározott akadályba ütközne, úgy a pénzforgalmi szolgáltatónak erről haladéktalanul értesíteni kell a végrehajtót. Azonban minden más esetben a levonást teljesíteni kell.

Amennyiben a pénzintézet ezen kötelezettségét szándékosan megszegi, úgy a Vht. lehetővé teszi a mögöttes felelősségének megállapítását. A jogszabály rendelkezéseit figyelembe véve egy táblázatban összegfoglaltam, hogy mely esetekben tud a végrehajtást kérő és mely esetekben tud az adós a pénzforgalmi szolgáltatóval szemben fellépni a hibásan teljesített inkasszó esetén.

Jogszabályhely	Vétkes magatartás	Kinek felel a pénzintézet?
Vht. 79/E. § (2) bek.	a végrehajtó kifejezett megkeresése ellenére nem ismeri el, hogy az adóst megillető pénzösszeget kezeli	végrehajtást kérő
Vht. 79/E. § (2) bek.	vagy elismeri, de ennek ellenére nem foganatosítja a megkeresésben foglaltakat	végrehajtást kérő
Vht. 79/E. § (1) bek.	ha a végrehajtás alá vonandó pénzösszeget a végrehajtó rendelkezése ellenére az adós vagy más javára teljesíti	végrehajtást kérő
Vht. 79/E. § (3) bek.	végrehajtás alá nem vonható mentes pénzösszeget a törvény kifejezett tiltása ellenére kifizeti a megkereső hatóság részére	adós

További hasonlóság a letiltás és hatósági átutalási megbízás között az, hogy az azzal szemben tett végrehajtási kifogásnak nem lesz halasztó hatálya az intézkedés foganatosítására nézve. Tehát a pénzforgalmi szolgáltatónak mindenképpen teljesíteni kell a megbízásban foglaltakat. Amíg a végrehajtási kifogás elbírálása folyamatban van a foganatosító bíróság előtt, addig az inkasszóból befolyt pénzösszeg a végrehajtó iroda letéti bankszámlaszámán kerül elhelyezésre.

Speciális rendelkezésként tekinthetünk a levonási korlát kiterjesztésére, a nemzetközi elemek szabályozására, a csak meghatározott esetekben foglalható vagyonelemekre, és a mentes számlaösszegekre, melyekre az alábbi eltérő szabályok vonatkoznak. 

A privilegizált követelések – mint például a gyermektartásdíj, vagy szüléssel járó költség – esetén a törvény lehetővé teszi a levonási értékhatárok kiterjesztését akként, hogy lehetővé teszi a mentes összegnek az 50%-ig történő levonását.

Amennyiben nemzetközi végrehajtásról van szó, úgy a pénzforgalmi szolgáltató a végrehajtást a 655/2014/EU rendelet 24. cikk (7) bekezdésében meghatározott sorrend szerint végzi el, azaz először kizárólag az adós nevén lévő takarékszámlát zárolja, ennek hiányában kizárólag az adós nevén lévő folyószámlát vonja intézkedés alá, ezek hiányában pedig a mással közös takarékszámla, illetve folyószámla következik.

Korlátozottan vonható végrehajtás alá a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg abban az esetben, ha 

1. Az adóst megillető, de szabad rendelkezése alól kikerült – ügyleti biztosíték céljára elkülönítve kezelt – pénzösszeg csak e meghatározott céllal összefüggő, illetve e meghatározott ügyletből eredő követelés érvényesítésére vonható végrehajtás alá.
2. A zálogjogosultat megillető, de a zálogjogosulti bizományoshoz befolyt és elkülönítve kezelt pénzösszeg csak a zálogszerződésből, illetve a zálogjogosulti bizományosi jogviszonyból eredő követelések fejében zárolható.

Mint a letiltás esetén a hatósági átutalási megbízásnál is van mentes vagyonelem, amire nem alkalmazható a foglalás szabálya:

1. egészségpénztári számlán elhelyezett összeg,
2. Széchenyi Pihenő Kártyán kezelt összeg,
3. Egészségbiztosítás céljából elkülönített összeg.  Ez azonban részben foglalás alá kerülhet, a finanszírozási szerződésben foglalt feladatok ellátásából eredő követelések fejében.