Tartoznak nekem – mit tehetek? – A fizetési meghagyásos eljárás – I. rész
dr. Madocsai Márton
A mai világban fennálló magánjogi jogviszonyok esetében sajnálatos módon előforduló eset, hogy partnerünk, üzlettársunk, vagy akár szomszédunk a pénzbeli tartozását nem fizeti meg többszöri szóbeli vagy akár írásbeli felszólításunk ellenére sem, így a helyzet kezelésére már komolyabb, illetve jogi következményekkel járó lépések megtételére kényszerít minket. Az ilyen eljárásokra alkotta meg a jogalkotó a fizetési meghagyásos eljárást, amelyet három részből álló cikksorozatunkban mutatunk be. Jelen első rész az eljárás megindítását mutatja be azon esetben, amikor számunkra tartoznak.
A fizetési meghagyási eljárás megindítása
A fizetési meghagyás (jogi szleng esetében “fmh” eljárás) olyan nemperes eljárás, amely során lejárt fizetés kötelezettséget, vagyis tartozást (követelést) érvényesíthetünk közjegyző segítségével közvetlenül a nem fizető féllel (kötelezettel) szemben. A fizetési meghagyásos eljárásnak összegszerű határa van, a közjegyző előtt folyó eljárás esetében a követelésünk nem haladhatja meg a hárommillió forintot, továbbá feleknek belföldi lakcíme (kézbesítési) címének kell lennie, illetve a követelés nem származhat bármilyen munkaviszony jellegű jogviszonyból. A fizetési meghagyásos eljárás kétségtelen előnye pedig az, hogy nem feltétlenül jár egy elnyúló bírósági peres eljárás időigényével és költségeivel, mivel a jogalkotó pont azért hozta létre ezen jogintézményt, hogy belátható – törvény által rögzített határidőn belül – kötelezett részére egy “utolsó esélyt” adjon a teljesítésre.
Az eljárás kizárólagosan közjegyzői hatáskörbe tartozik az említett feltételek esetén, viszont külön illetékességi szabály a közjegyzők esetén nincsen, vagyis a kérelem bármelyik magyarországi közjegyző székhelyén benyújtható, függetlenül a kérelmező lakóhelyétől. Az eljárás megindítására elektronikus formanyomtatvány (űrlap) is rendelkezésre áll, de a követelésünk érvényesítésének egyszerűsítése érdekében a kérelem szóban is előterjeszthető, amiről a közjegyző jegyzőkönyvet köteles felvenni. Az eljárás jogi képviselő (pl.: ügyvéd) nélkül is indítható, azonban érdemes lehet ügyvédi vagy közjegyzői irodával konzultálni a kérelmünk beadása előtt. Az eljárás megindításához nélkülözhetetlen, hogy a kérelemben pontosan megjelöljük, hogy ki tartozik nekünk, vagyis a kötelezettet, a követelés pontos összegét, a kötelezett által elmulasztott határidőt, vagyis a követelés lejáratának dátumát és azon jogviszonyt, amit a követelés alapjának tekintünk. A kérelemben természetesen van lehetőség a körülményekkel kapcsolatos tények bemutatására és bizonyítékok (pl.: szerződések, egyéb okiratok, felszólító levelek) csatolására, tanúk külön történő megjelölésére, azonban ez nem kötelező alaki feltétele az eljárás megindításának. Az eljárás során közjegyző felhívására hiánypótlás is benyújtható, amennyiben esetleg valamilyen alaki feltételt kérelmünk első alkalommal történő beadásakor nem teljesítünk.
Az eljárás megindításának további feltétele az eljárási díj megfizetése. A díj mértéke a pénzkövetelés összegéhez igazodik, ami a kérelem benyújtáskor fennálló, járulékok nélkül számított összegnek (díjalap) 3%-a, de minimum 8.000 forint, illetve annyiszor 1.600 forint, ahány fél az eljárásban részt vesz, vagy maximum 300.000 forint. Vagyis egy egyszerű esetet véve 266 666 Ft összeghatárig mindenképpen 8 000 Ft-ot szükséges megfizetniük közjegyzőnél az eljárás megindításhoz. (Költségkedvezményre vagy költségmentességre természetesen van lehetőség szigorú feltételek mellett.)
Mi történik a kérelmünk beadását és az eljárás megindulását követően?
Amennyiben az eljárást sikeresen megindítottuk a közjegyzőnél, az eljáró közjegyző fogja az adósunk (kötelezett) részére kézbesíteni a fizetési meghagyással kapcsolatos közjegyzői okiratban foglalt felszólítást a jogkövetkezményekkel történő tájékoztatással együtt a kérelemben az általunk megadott elérhetőségekre. A kézbesítés megtörténtének fontos joghatása van, mivel a kézbesítés átvétele alapján keletkezik kötelezettsége az „adósnak” (kötelezettnek), hogy a fizetési meghagyásnak eleget tegyen, tartozását rendezze. Amennyiben a kötelezett továbbra sem ismeri el a követelést, ellentmondást nyújthat be az eljáró közjegyző felé. Az ellentmondás benyújtásának szigorú 15 napos határideje van. Az ellentmondás tartalmilag egy rövid jognyilatkozat, aminek benyújtásáról a közjegyző fog minket értesíteni. (Erről a cikksorozatunk II. része fog szólni). Itt röviden annyit jegyzünk meg, hogy kötelezettnek lehetősége van a közjegyzőtől kivételes esetben részletfizetést vagy fizetési halasztást kérni. Erről a közjegyző végzésében dönt, ugyanakkor természetesen 8 napos határidővel felhívja figyelmünket ezzel kapcsolatban nyilatkozattételre. Ezen esetben is a határidő megtartása kiemelten fontos, mert amennyiben elmulasztjuk ezt a határidőt, úgy a közjegyzőnek ezt úgy kell értékelnie, hogy nem ellenezzük a fizetési halasztást vagy részletfizetést. Amennyiben a részletfizetésre kerül sor, azon esetben is adós önkéntes teljesítésére serkentő szabály, hogy a fizetési késedelme esetén újra a teljes követelés esedékessé válik.
A fentiek alapján jól látható, hogy a fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyzői közreműködése erősíti meg a lejárt követelésünk jogi “erejét”, illetve a közjegyző azon személy és intézményrendszer, aki segíthet számunkra bírósági eljárás elkerülésével, hogy jogszerűen pénzünkhöz jussunk.
A fentiek kizárólagosan általános áttekintésnek tekinthetők, jogi tanácsadásnak nem minősülnek. Az egyedi és további élethelyzetek az eljárást érdemben befolyásolhatják. A tájékoztató továbbá elsődlegesen természetes személyek (magánszemélyek) közötti jogviszony szemszögéből készült.
Jogszabály: a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény
Hasznos oldal a Magyar Országos Közjegyzői Kamara weblapján ITT