Ember és Jog – Publikációs és Etikai Irányelvek

For English language, please click HERE.

Figyelem! Az oldal folyamatos fejlesztés alatt áll, ezért néhány funkció még nem, vagy nem teljesen érhető el.

Az Ember és Jog Jogtudományi Folyóirat Publikációs és Etikai Irányelvei
Olvasók és Résztvevők (szerzői, szerkesztői, bírálói stb.) számára
 
Verzió: v0.1. Budapest, 2024. július 4.
Tartalom
  1. Szerkesztőség
  2. Fókusz és célkitűzések
  3. Bírálati folyamat
  4. Megjelenés gyakorisága
  5. Szabad hozzáférés
  6. Szerzői jogok
  7. Etikai Szabályzat
  8. Általános rendelkezések

Vissza az Ember és Jog főoldalára

1. Szerkesztőség

Főszerkesztő:

Török Csaba, Debreceni Egyetem, Debrecen

Szerkesztőbizottság:

Fekete Krisztina Mária, Debrecen

Kasuba Róbert István, Szegedi Tudományegyetem, Szeged

Madocsai Márton, Budapest

Mokánszki Edina, Nyíregyháza

2. Fókusz és célkitűzések

Az Ember és Jog fókuszában a jog- államtudományok széles köréből való új és eredeti kutatási eredmények, tanulmányok, közlemények közzététele áll. Valamennyi olyan téma és eredmény érdekel bennünket, amelyek általában a jogi, jogtudományi kérdésekkel kapcsolatosak Magyarországon, az Európai Unióban és világszerte. A benyújtott kéziratok témája kiterjedhet egyebek mellett magánjogi, büntetőjogi, kereskedelmi jogi, közigazgatási jogi, alkotmányjogi, emberi jogi, nemzetközi jogi, környezet-, természet- és agrárjogi, kánonjogi, szokásjogi, jogtörténelmi, jogfilozófiai, a jogszociológiai, eljárásjogi és egyéb közjogi, valamint társadalmi vonatkozású aktuális kérdésekre, problémákra, megoldásaikra, ezek elemzésére, vizsgálatára, értékelésére.

3. Bírálat

Az elbírálás alapelvei

A folyóirat kizárólag eredeti kutatási eredményeken alapuló, tudományosan (szakmailag) – elméleti és módszertani szempontból, empirikusan stb. – megalapozott kéziratokat fogad be, ugyanakkor nem fogadhatók be és nem vehetők figyelembe a máshol elbírálás alatt álló vagy máshol (más folyóiratban) már megjelent vagy egyéb módon közölt kéziratok.

A folyóirat szerkesztősége minden beküldött kéziratot megvizsgál a folyóirat meghatározott formai és tartalmi követelményei tükrében, majd ezt követően – a tudományos érték és jelleg minőségi követelményeinek való megfelelés érdekében – kettős vaklektorálásnak (névtelen bírálatnak) vet alá, azaz a kéziratot legkevesebb két független szakértőnek küldi meg, amely során biztosítjuk, hogy sem a lektor előtt a szerző személye, sem a szerző előtt a lektorok személye nem válik ismertté a bírálat során. A bírálók kiválasztása (kijelölése) során a szerkesztőségnek fontos szempontja, hogy a bíráló az adott szakterület ismerője, szakértője legyen, valamint hogy a szerzővel sem intézményi, sem személyes kapcsolatban ne álljon.

A szerző a kézirat benyújtásától fogva, a bírálat során, illetve az értékelés folyamatában köteles együttműködni. A szerzőnek lehetősége van arra is, hogy a hivatalos benyújtás előtt a szerkesztőségtől e-mailben (szerkesztoseg@proveritate.hu) útmutatást kérjen a mű megfelelőségéről.

A nem a szerző anyanyelvén íródott kéziratok esetén a bírálat során előnyt jelent és nagyra értékelt, amennyiben a kézirat igazoltan átesett egy anyanyelvi lektoráláson vagy erre szakosodott intézmény a nyelvi lektorálást tanúsítja.

A bírálat folyamata

A bírálat folyamata lépésről lépésre a következő:

  1. Kézirat beküldése honlapunkon (szerző által)
    A honlapunkon keresztül benyújtott kéziratot a főszerkesztő további kezelés érdekében szerkesztőnek adja át.
  2. A kézirat ellenőrzése és előzetes bírálata (szerkesztő által)
    A szerkesztő a meghatározott formai és tartalmi szempontok alapján vizsgálja és előzetesen ellenőrzi a szerző által benyújtott kéziratot. E lépés során a szerkesztőség plágiumkereső segítségével is vizsgálatnak veti alá a kéziratot.
    A szerkesztő legalább két lektort kér fel a kézirat értékelésére, lektorálására, azonban a szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a kéziratot az előzetes bírálata során kivételesen indokolt esetben közvetlenül elfogadja vagy elutasítsa.
  3. Kézirat bírálata (lektorok által)
    A kéziratot kettős vaklektorálásnak vetjük alá.
  4. Értesítés a kézirat elfogadásáról vagy elutasításáról (szerkesztő által, a lektorok megjegyzései alapján)
    Amennyiben a kézirat változatlan formában elfogadásra kerül, úgy az 5-8. lépések értelemszerűen nem nyernek alkalmazást.
  5. A kézirat átdolgozása (szerző által, a lektorok megjegyzései alapján)
  6. Az átdolgozott kézirat beküldése (szerző által)
  7. A kézirat bírálata (szerkesztő által)
    A szerkesztő az eredeti lektorok bevonásával megvizsgálja, hogy a szerző általi átdolgozás megfelelt-e a lektorok megjegyzéseinek.
  8. Értesítés a kézirat elfogadásáról vagy elutasításáról (szerkesztő által)
  9. Szerkesztés és publikálás

A bírálat eredménye

A kézirat elfogadása vagy elutasítása kapcsán döntést a szerkesztő hozhat a lektori vélemények (bírálatok) eredménye alapján a mű tudományos értéke, valamint a szakmai közösség és a társadalom, az egyetemes tudás számára való fontosságára figyelemmel.

A szerkesztőség döntései az alábbiak lehetnek:

  • Elfogadás (változatlan formában)
  • Elfogadás (kisebb javításokkal)
  • Elfogadás (jelentősebb változtatásokkal)
  • Elutasítás (feltételes)
  • Elutasítás (végleges)

Elfogadás

  • Elfogadva, változatlan formában: A folyóirat a kéziratot az eredeti formájában közli.
  • Elfogadva, kisebb javításokkal: A folyóirat a kéziratot publikálja, azonban megfelelő határidő tűzésével felkéri a szerzőt, hogy végezzen kisebb javításokat.
  • Elfogadva, jelentősebb változtatásokkal: A folyóirat a kéziratot publikálja azzal a feltétellel, hogy a szerző megfelelő határidő tűzésével elvégzi a bírálók és/vagy a szerkesztőség által javasolt változtatásokat.

Elutasítás

  • Feltételes elutasítás: A folyóirat a kéziratot az adott körben elutasítja, azonban amennyiben a szerző jelentős változtatásokat végez a művön és azt újból beküldi, a szerkesztőség egy újabb döntési körben hajlandó újból megvizsgálni a kéziratot.
  • Végleges elutasítás: A folyóirat nem publikálja a kéziratot és azt a szerkesztőség akkor sem vizsgálja meg újból, ha a szerző a művön jelentős módosításokat hajt végre.

A döntések mechanizmusa

A szerkesztőség döntését az alábbi mechanizmus útján hozza.

Alapjaiban egyező bírálatok esetén

  • Amennyiben alapjaiban mindkét bírálat egyező (mindkettő elfogadás vagy mindkettő elutasítás), a szerkesztő a lektorok véleményével egyezően dönt a kéziratról. Kivételesen indokolt esetben, illetve szabálytalanság gyanúja esetén a szerkesztő a lektorok egybehangzó bírálata esetén is dönthet úgy, hogy a kéziratot harmadik lektornak küldi meg újbóli bírálatra vagy a döntést javaslatával ellátva a szerkesztőség elé utalja.
  • Amennyiben mindkét bírálat kisebb javításokat javasol, vagy mindkét bírálat jelentős változtatást javasol, a szerkesztő a bírálatok alapján a szerzőt megfelelő határidő tűzésével felkéri a kézirat átdolgozására.
  • Amennyiben alapjaiban mindkét bírálat egyezik (mindkettő elfogadás), azonban az egyik kisebb javításokat, a másik jelentős változtatást javasol, a szerkesztő ugyanúgy jár el, mintha mindkét bírálat jelentős változtatást javasolt volna.
  • Az átdolgozott művet a szerkesztő az eredeti két lektornak vagy az eredeti két lektor mellett egy harmadik lektornak is megküldi újbóli bírálatra.
  • Amennyiben alapjaiban mindkét bírálat egyezik (mindkettő elutasítás), azonban az egyik feltételes, a másik végleges elutasítást javasol, úgy a szerkesztő a döntést a szerkesztőség elé utalja.

Alapjaiban különböző bírálatok esetén

  • Amennyiben a bírálatok egymástól különböznek (egyik elfogadás, másik elutasítás), úgy a szerkesztő vagy harmadik lektort kér fel újbóli bírálatra, vagy a döntést a szerkesztőség elé utalja.

A főszerkesztő, amennyiben a szerkesztő döntésével nem ért egyet, a döntést saját véleményével ellátva egy alkalommal újbóli megfontolásra visszaküldheti a szerkesztőnek. A szerkesztő az újbóli megfontolást követően a döntését megváltoztatja, vagy a döntést a szerkesztőség elé utalja.

A szerkesztőség és a szerkesztő döntéseit minden esetben indokolással látja el, amely indokolás tartalmazza a bírálók (névtelen) véleményét is.

A szerkesztőség döntésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.

4. Megjelenés gyakorisága

Az Ember és Jog félévente, évente kettő alkalommal, júniusban és decemberben jelenik meg a Pro Veritate Egyesület kiadásában online módon.

5. Szabad hozzáférés

Az Olvasóknak az Ember és Jog valamennyi megjelent lapszámához, továbbá az azokban megjelent művekhez teljes, szabad, azonnali és ingyenes hozzáférést biztosítunk a Creative Commons CC BY-NC-ND 4.0 licenc alapján, támogatva ezzel a kutatás és az eredmények szabad és azonnali hozzáférését, a globális tudáscserét, a tudományok gyors, hatékony és naprakész művelését. Ezáltal az Olvasónak jogában áll a megjelent műveket teljes terjedelmében – változtatás nélkül – elolvasni, letölteni, másolni, terjeszteni, kinyomtatni, keresni, illetve linkelni.

A felhasználás során a művek szerzőit megfelelően hivatkozni szükséges.

A művek üzleti célú felhasználása nem megengedett!

A művek a következő licenc alatt állnak: CC BY-NC-ND 4.0

A kézirat beküldésével a szerző hozzájárul, hogy a folyóirat megszerezze a kézirat első közlésének jogát.

A szerző jogosult harmadik személlyel felhasználási szerződést kötni a műre, azonban a folyóiratban már közölt mű vonatkozásában kizárólagos felhasználási jogot a szerző másra nem ruházhat át.

A mű másod- (utó-) közlésére a Szerkesztőség egyedi, kivételesen indokolt előzetes hozzájárulása kivételével nem kerülhet sor.

7. Etikai Szabályzat

Az Ember és Jog szakmailag lektorált elektronikus folyóirat, amelynek publikálása és kiadása során az abban résztvevő valamennyi fél – beleértve a szerzőt, a főszerkesztőt, a szerkesztőt, a lektort, valamennyi további bírálót és a kiadót – etikus magatartása vonatkozásában az alábbiakat várjuk és képviseljük.

A tudományos érték, a szakmai színvonal fenntartása érdekében a résztvevő valamennyi fél számára szükséges, hogy az etikus magatartás alábbi – a COPE alapelveire figyelemmel kialakított – normáiban egyetértésben megállapodjon.

Publikációs etika

A kiadó elkötelezett a publikálás minden szakaszának felelős felügyeletében.

A kiadó elkötelezett abban és biztosítja, hogy a tudományos és szakmai értékeken, illetve szempontokon kívül egyéb – különösen kereskedelmi szempontok, bevételek – ne befolyásolják és semmilyen módon se hassanak a szerkesztőség döntéseire.

Szerkesztőség

A Szerkesztőség szakemberekből álló testület, amelynek feladata, hogy az Ember és Jog folyóirat szakmai irányait és tudományos célkitűzéseit meghatározza, illetve a folyóiratban megjelenő művek szakmai színvonala fölött – tanácsaival, szakmai útmutatásaival, a folyóiratra vonatkozó belső szabályok és eljárásrend alapján – őrködjön.

A Szerkesztőség tagjai a főszerkesztő és a szerkesztők, illetve további szakmailag elismert közreműködők.

Főszerkesztő

A főszerkesztő képviseli a szerkesztőséget; felelős a folyóirat szakmai színvonalának biztosításáért, valamint a szerkesztőségi munkafolyamat megszervezéséért és a szerkesztők munkájának összehangolásáért.

A főszerkesztő egyebekben szerkesztői feladatokat is ellát.

A főszerkesztőre a szerkesztőre vonatkozó rendelkezések a Publikációs és Etikai Irányelvekben foglalt, illetve az értelemszerű eltérésekkel alkalmazandók.

Szerkesztő

Felelősség

A szerkesztő felelős a szerzőkkel, lektorokkal, bírálókkal való kapcsolattartásért, valamint annak eldöntéséért, hogy a folyóirathoz beküldött cikkek közül melyek kerülnek publikálásra. A szerkesztő a szerkesztőség irányelvei alapján saját meggyőződése szerint jár el, egyebekben kizárólag a jogszabályoknak van alávetve. A szerkesztő a főszerkesztővel, másik szerkesztővel, a szerkesztőség tanácsadójával, más közreműködőjével, vagy lektorral is konzultálhat a döntéshozatal során.

Titoktartás, bizalom

A szerkesztő és a szerkesztőség közreműködője a beküldött kézirattal kapcsolatos információkat – a kézirat szerzője, a lektorok, további bírálók, a főszerkesztő, másik szerkesztő és a szerkesztőség tanácsadója, más közreműködője, illetve a kiadó kivételével – nem adhatja át más személynek, köteles azokat bizalmasan, titokként kezelni és őrizni.

Nyilvánosságra hozatal és összeférhetetlenség

A beküldött kéziratban közölt, de közzétételre nem került információkat, kutatási eredményeket a szerkesztő és a szerkesztőség munkatársa saját kutatásaiban nem használhatja fel, kivéve ha a szerző ehhez írásban kifejezett hozzájárult.

Lektor, bíráló

Általános kötelességek

A lektor, bíráló a lektorálási folyamat során köteles betartani a COPE lektori ajánlásait.

Amennyiben a felkért lektor, bíráló saját megítélése szerint nem képes az adott kéziratban közölt téma, kutatás megfelelő elbírálására, megítélésére, vagy amennyiben tudja, hogy az tőle a megfelelő időben nem várható, úgy ezen tényről haladéktalanul értesítenie kell a szerkesztőt.

Közreműködés a szerkesztői döntésekben

A lektor, bíráló közreműködik a szerkesztőséggel, véleményével segíti a szerkesztőt, illetve a szerkesztőséget a szerkesztői döntések meghozatalában, egyúttal közvetetten a szerzőt is segítheti a kézirat javításában. A lektor, bíráló köteles a véleményét világosan, tényszerűen és okszerűen megfogalmazni és a szerkesztő rendelkezésére bocsátani.

A lektor, bíráló köteles továbbá a szakmai, szakmaetikai szempontból kifogásolható szerzői magatartást – amennyiben az tudomására jut, haladéktalanul – a szerkesztőnek jelezni.

Titoktartás, bizalom

A lektor, bíráló a beküldött kézirattal kapcsolatos információkat nem adhatja át más személynek, köteles azokat, valamint a kéziratot bizalmasan, titokként kezelni és őrizni. A lektor a kéziratot kizárólag a bírálati eljárás keretében, a lektorálással összefüggésben, az ahhoz szükséges mértékben és módon kezelheti, használhatja.

A főszerkesztő ilyen irányú, kifejezett engedélye hiányában a kézirat nem mutatható meg másnak, a lektor a tartalmáról mással nem egyeztethet.

Pártatlanság

A lektor, bíráló köteles a lektori véleményét pártatlanul és részrehajlás nélkül, az általános szakmai elvárásoknak megfelelően elkészíteni. A lektor, bíráló az értékelés során nem vehet figyelembe a szerző vélt vagy valós tulajdonságával, személyével kapcsolatos szempontokat.

Összeférhetetlenség

A lektor, bíráló nem értékelheti a kéziratot, amennyiben a szerző személyét felismeri vagy a szerző személye felfedésre kerül, illetve amennyiben a szerzővel, a szerzőhöz vagy a kézirathoz kapcsolódó intézménnyel, szervezettel összeférhetetlenséget eredményező kapcsolatban áll.

Amennyiben a lektortól, bírálótól nem várható a kézirattal kapcsolatos pártatlanság, függetlenség, összeférhetetlensége egyéb okból nem biztosítható vagy veszélybe kerül, a főszerkesztő értesítése mellett köteles erre a tényre felhívni a szerkesztő figyelmét.

Források ellenőrzése

A lektornak, bírálónak törekednie kell arra, hogy a szerző által esetleg nem idézett, de felhasznált forrást, szakirodalmat azonosítsa, és amennyiben ilyet azonosít, azt véleményével együtt a szerkesztő rendelkezésére kell bocsátania.

A bírálónak fel kell hívnia a szerkesztő figyelmét az általa személyesen ismert olyan forrásokra, amelyekkel az általa értékelt kézirat lényeges hasonlóságot vagy azonosságot mutat.

Szerző

Szerzőség

Szerző az, aki a mű elkészítésében, illetve az annak alapjául szolgáló kutatásban, tevékenységben jelentős mértékben, tevékenyen részt vett.

Szerzőnek kell tekinteni azt is (társszerző), aki a mű elkészítéséhez, az annak alapjául szolgáló kutatáshoz, tevékenységhez, illetve az ehhez szükséges adatok elemzéséhez jelentős mértékben, tevékenyen hozzájárult.

A szerzőnek (társszerzőnek) a fentieken túl részt vállalt a kézirat elkészítésében, látta a mű végleges változatát és hozzájárulását adta a publikálásra beküldéshez, egyidejűleg a kéziratban foglalt valamennyi állításért teljes – a további szerzőkkel egyetemleges – felelősséget vállal.

Nem tekinthető szerzőnek – ellenben a mű köszönetnyilvánítási szakaszában megnevezendő – az a személy, aki a kutatás lényegi aspektusában részt vett ugyan, de a szerzőség (társszerzőség) követelményeinek nem tett eleget maradéktalanul.

Formai és tartalmi elvárásoknak való megfelelés

A szerző köteles a publikálásra beküldött kéziratát az előírt formai és tartalmi szabályokkal összhangban előkészíteni.

Eredeti, egyéni jelleg

A szerző a kézirat beküldésével köteles nyilatkozni arról, hogy az általa beküldött mű saját szellemi alkotása, saját tevékenységén, kutatásán alapul, és hogy a művet korábban máshol még nem közölték és közlésre máshol nem fogadták be, illetve nem áll máshol elbírálás vagy publikálás alatt.

Közös mű esetén a beküldő szerző köteles nyilatkozni arról, hogy valamennyi további szerző hozzájárulását adta a kézirat beküldéséhez, és hogy azok fenti tartalmú nyilatkozatát beszerezte.

Szellemi tulajdonjog

A szerző szavatol azért, hogy az általa beküldött kézirat más szellemi tulajdonjogát nem sérti.

Forrásmegjelölés és plágium-tilalom

Amennyiben a szerző más munkáját, gondolatait művében felhasználta, úgy köteles azt megfelelően – a folyóiratra vonatkozó előírásokkal, illetve a szakmaetikai szabályokkal összhangban – hivatkozni és idézni.

A szerző köteles tartózkodni a plágium bármely formájától. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a kéziratot elutasítsa, amennyiben a kézirat 20%-os vagy magasabb hasonlóságot mutat más művekkel és felmerül a plágium gyanúja.

A szerző köteles minden olyan forrást feltüntetni, amely a közlemény elkészítését közvetlenül finanszírozta.

A kéziratban felhasznált olyan kutatási anyag vonatkozásában, amely korábban máshol már közzétételre került, a szerzőnek engedélyt kell kérnie a szerzői jogok jogosultjától a felhasználáshoz.

Összeférhetetlenség

Amennyiben a szerző személyével összefüggésben összeférhetetlenség merül fel, úgy a szerző a főszerkesztő értesítése mellett köteles erre a tényre felhívni a szerkesztő figyelmét.

Helyesbítés, kiigazítás

A szerző köteles a főszerkesztőt haladéktalanul értesíteni, amennyiben pontatlanságot fedez fel az által készített műben. Amennyiben a szerző vagy más pontatlanságot észlel, a szerző köteles együttműködni a mű visszavonása vagy a megfelelő helyesbítés, kiigazítás közzétételében.

Szabálytalanságok, visszaélések, panaszok

A folyóirat a rendelkezésére álló valamennyi eszköz útján törekszik a folyóiratban megjelenő információk pontosságának biztosítására és minden lehetséges módon fellép az etikai szabályok bármilyen megsértése – különösen a plágium, a csalás, a hamis szerzőség – ellen.

A Szerkesztőség az esetleges visszaéléseket – amennyiben az tudomására jut – a COPE által kiadott folyamatábrákban leírt eljárásrend szerint vizsgálja ki.

Amennyiben szükséges, a folyóirat minden megfelelő intézkedést megtesz a sérelmes helyzetek tisztázása érdekében, szükség szerint az érintett közleményt módosítja vagy módosíttatja, a helyesbítésnek, kiigazításnak közzététel útján megfelelő nyilvánosságot biztosít, illetve súlyosabb esetekben az érintett közleményt teljesen visszavonja.

A főszerkesztővel, szerkesztőkkel, szerkesztőbizottsági tagokkal, vagy a kiadó közreműködővel szembeni panaszokat a Pro Veritate Egyesület Elnöksége által erre kijelölt bizottság vizsgálja ki.

A folyóiratban megjelent közleményekben kifejtett vélemények, nézetek az adott szerző véleményét, nézetét tükrözik, amely nem feltétlenül egyezik meg az Ember és Jog szerkesztősége vagy a kiadó véleményével, nézetével. A folyóirat és a szerkesztőség nem vállal felelősséget a folyóiratban közzétett adatok és információk felhasználásából közvetlenül vagy közvetve keletkező veszteségekért, követelésekért, jogi eljárásokért, költségekért, károkért vagy más kötelezettségekért.

Díjak, költségek

A folyóirat nem számol fel díjat vagy egyéb költséget a kéziratok közléséért.

7. Általános rendelkezések

A jelen Publikációs és Etikai Irányelvek egymásnak mindenben megfelelő magyar és angol nyelvű változatban készült. Amagyar és az angol nyelvű változat között bármely eltérés vagy ellentmondás esetén a magyar nyelvű változat az irányadó.

A jelen Publikációs és Etikai Irányelvek tekintetében, és az Ember és Jog folyóirattal kapcsolatos jogviszony vonatkozásában a magyar jog alkalmazandó. 

A jelen Publikációs és Etikai Irányelvekkel és az Ember és Jog folyóirattal kapcsolatos jogviták esetében a magyar jog szerinti bírósági és nemperes eljárások alkalmazandók. Amennyiben a felek vitájukat békés és tárgyalásos úton 60 napon belül nem rendezik, kizárólagosan a Debreceni Törvényszéket jelölik ki.

Free counters!