Házasság felbontása közös megegyezéssel

Dr. Ujvárosi Veronika

A házasság, mint családi életközösség, a jog által elismert és védett intézmény.  

Megházasodni, a legtöbb embernek élete egyik legszebb napját jelenti. Azonban a valóságban a tündérmesék nem mindig végződnek „happy end”-del. 

Ezen cikkünkben Dr. Ujvárosi Veronika Ügyvédnővel a házasság közös megegyezéssel történő felbontásáról írunk, párhuzamot vonva a magyar és az osztrák szabályozás között. 

Polgári házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelen lévő férfi és nő az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelenti, hogy egymással házasságot köt. Könnyen előfordulhat azonban, hogy az idő múlásával a házastársak között oly mértékben megromlik a kapcsolat, hogy már nem kívánják megmenteni házasságukat, s sokkal inkább külön utakon kívánják tovább élni életüket. A házasság felbontása a bíróság hatáskörébe tartozik Magyarországon és Ausztriában is, más hatóság nem rendelkezik erre felhatalmazással.

Mind a magyar, mind pedig az oszták jogszabályok értelmében kétféle módon kerülhet sor a házasság felbontására. Magyarországon egyrészt bármelyik házastárs kérelmére ún. tényállásos bontás, másrészt a házastársak közös megegyezése alapján. Ausztriában a válás szintén történhet közös megegyezés nélkül, illetve közös megegyezéssel (die envernehmliche Scheidung). Fontos megemlíteni, hogy Magyarországon a jogalkotó nem támaszt a házastársakkal szemben szabályozást arra vonatkozóan, hogy a feleknek mennyi ideig kell házasságban élniük a bontás kezdeményezését megelőzően. Ezzel ellentétben az osztrák jog szerint minimum 6 hónapig fenn kell állnia a házasságnak, s a felek csak ezen időtartam lejártával nyújthatják be a válókeresetet.

A bontás két alaptípusa közötti legfőbb és legfontosabb különbség, hogy a tényállásos bontás esetében – vagyis abban az esetben, mikor a felek között nincs egyezség – a bíróság a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása esetén bontja fel a házasságot. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására nincs kilátás. Ezen eljárások gyakorta csak hosszú tárgyalásokat követően fejeződnek be.

Ezzel szemben, amennyiben a házastársak végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésük alapján, közösen kérik a házasság felbontását, úgy a bíróság azon  körülményeket, miszerint a házasság megromlott, nem vizsgálja. Ennek oka, hogy a házastársak közös megegyezése már ennek bizonyítékaként szolgál.

A házasság egyezségen alapuló bontása éppen az előbb említettek miatt teszi a házastársak számára egyszerűbbé az eljárást. Magyar és osztrák szabályozás szempontjából is megemlíthetőek azok az előnyök, amelyekkel ezen típusú eljárás jellemezhető. Többek között, relatíve bürokráciamentes, de ami még ettől is fontosabb, hogy a feleknek nem kell taglalniuk a válás okát a bíróság előtt, sőt mi több a bíróság erre rá sem kérdezhet. Nem játszik szerepet a válás során, hogy a házasélet melyik fél miatt romlott meg. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a közös megegyezéssel történő válásra csak akkor kerülhet sor, ha a felek a nagyobb horderejű kérdésekben, ún. járulékos kérdésekben megegyeznek, és ezen egyezségüket a bíróság jóváhagyja. A legfontosabb kérdések közé tartozik mind a gyermeket érintő, mind pedig a vagyoni jellegű kérdések, így különösen a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása, a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, a gyermek tartása, a házastársi közös lakás használata, valamint – ez iránti igény esetén – a házastársi tartás kérdése. Egyetlen kérdés sem mellőzhető. 

Önmagában az a tény, hogy közös megegyezéssel történik a válás, még nem jelenti azt, hogy annak lebonyolítása nem lehet nehézkes. Mind a gyermeket, mind a vagyont érintő kérdések érzékenyek lehetnek egyik, vagy akár mindkét fél számára, mégis jól látszik, hogy a közös megegyezésen alapuló bontás alkalmával a feleknek az intimszféra részét képező történéseket – mindaddig amíg egymás között megegyeznek – nem kell a bíróság előtt részletezniük. 

Természetesen a magyar és az osztrák szabályok is lehetővé teszik a két bontóper közötti átjárást. Ennek tipikus esete, amikor közös megegyezés hiányában indított per folyamán közös nevezőre jutnak a házastársak, és megállapodnak egymással. Illetve ennek ellenkezője is megtörténhet, oly módon, hogy ha a közös megegyezés alapján indult perben a felek között vita támad valamely kérdést illetően, így az eljárás tényállásos perként folytatódik tovább. 

---

Dr. Ujvárosi Veronika (www.ujvarosi.eu) egy, az osztrák ügyvédi kamaránál bejegyzett osztrák állampolgárságú, bécsi székhelyű, magyar anyanyelvű ügyvéd. Dr. Ujvárosi Veronika közel több mint 15 éve nyújt határon átnyúló segítséget természetes- és jogi személyeknek egyaránt. Ügyvédnő foglalkozik osztrák családjogi ügyekkel, melyek között gyakran fordulnak elő olyan ügyek is, amelyek magyar ügyfeleket is érintenek.

Dr. Simon Kinga Loretta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát. Szakmai gyakorlatát polgári joggal foglalkozó, különösen családjogi ügyekben, illetve orvosi műhiba perekben eljáró ügyvédi irodában töltötte Magyarországon. 
2021 nyarától a Bécsi Ujvárosi Ügyvédi Iroda munkáját segíti és támogatja.